Paul Simon 1972-es számáról sok mindent lehetne írni, mert jóval több ez mint egyszerű gyerekdalocska. Én azonban most csak egy dolgot írok: Boldog Új Évek Kívánok! :)
Kodachrome
Ha eszembe jut, mennyi szart tömtek fejembe
Csoda, hogy még bármi eszembe jut
És hiába volt az iskolás okosság
A ház falán a jel nem nyit kaput
Kodachrome!
A színeink újra felragyognak
Zöldell a nyár, a holnap
A nagyvilág csupa napsütés
Oh yeah!
Kezemben fényképezőgép
Kattog a készülék
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Ha eszembe jut az összes régi leányzó
S elképzelem, hogy mind együtt vagyunk
Az semmi ahhoz képest, amire vágyom
De fekete-fehérben nem lesz szép napunk
Kodachrome!
A színeink újra felragyognak
Zöldell a nyár, a holnap
A nagyvilág csupa napsütés
Oh yeah!
Kezemben fényképezőgép
Kattog a készülék
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome
Hadd legyen pár szép napom
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome
Mama, nézd hát, ez a Kodachrome világ
Nahát!
