Lennon-McCartney: When I'm Sixty-Four. A dal McCartney-é, Lennon el is határolódott a tematikától -- nem mellesleg a Sgt. Pepper egészével kapcsolatban visszás érzései voltak. Később aztán az LSD "álmosító" hatásának tulajdonította, hogy viszonylag könnyen hagyta, zenekari társai átlépjenek az elképzelésein.
Mégis, a nóta sok szempontból érdemes a figyelemre. Paul ezzel a lezser gyakorlattal a egyik legelső, instrumentális kompozíciójához nyúlt vissza, és írt rá szöveget. Pályáját mindig befolyásolták a popzene korábbi stílusgenerációi, sőt, az egész zenekar tudatosan alkalmazott hasonló fortélyokat a legszélesebb közönség elérése érdekében. (Jó példa erre a sokkal korábban kiadott, stratégiailag fontos koncerteken rendszeresen elpengetett Till There Was You.) És természetesen sziporkázó a szám, mint a Beatles sokoldalúságának szimbóluma: a Strawberry Fields Forever felvételeivel párhuzamosan rögzítették a stúdióban, és a Within You Without You utáni helyre szerkesztették az albumon -- jobban talán egyiktől sem különbözhetett volna. A klarinétkíséret megalkotása, a Bors őrmester zenei arculatát formáló oly sok elemhez hasonlóan, George Martint dicséri.
Ha hatvannégy vagyok
Fiatalabb már sose leszek
És hajam se lesz több
De valentinre írsz-e még egy kis lapot?
Szülinapomra töltesz-e bort?
És ha egy éjjel kimaradok
Ugye, kulcsot kaphatok?
Nézel-e énrám, főzöl-e még rám
Ha hatvannégy vagyok?
Téged sem kímél
Az idő, de egy jó szó
Végig elkísér
Jól a jön háznál a férfirutin
Ha egy izzó kiég
Köthetnél egy szvettert nékem, kedvesem
Vasárnap reggel felveszem
Vacak a kertben a gazolás
Jobb, ha rám hagyod!
Nézel-e énrám, főzöl-e még rám
Ha hatvannégy vagyok?
Nyáridőben bérelünk egy házikót a part fölött
Összespóroljuk
Amíg bírjuk még
Unokák térdünkön
Vera, Chuck és Dave
Dobj nekem, kérlek, egy képeslapot
Írd meg, hogy legyen!
Ne légy vélem, légyszi, félreérhető
A kertelésre most nincs idő
Lényeg a lényeg, bárhogy is lesz
Azt meg kell mondanod
Nézel-e énrám, főzöl-e még rám
Ha hatvannégy vagyok?