Lennon-McCartney: I'm So Tired.
Az Indiában írt nóta nem az első, amelyben Lennon kimerült sodródásáról panaszkodik, ágyhoz való vonzódása pedig egész életművének ismeretében is feltűnő. Ennek leglátványosabb momentuma az volt, amikor Fehér album kiadása után alig fél évvel, 1969 tavaszán-nyarán Yoko Onoval együtt beköltöztek az amszterdami Hiltonba, majd pedig a montreali Queen Elizabeth Hotelbe, és egy héten keresztül ágyba bújva fogadták riporterek százait, hogy kifejezzék tiltakozásukat a vietnámi háború ellen. Lennon Give Peace A Chance című dalát egyenesen az ágyban írta és adta elő, a zseniális és nagy hatású akció részeként.
Mindez azért is érdekes, mert az I'm So Tired sokban megelőlegezi a Beatles utáni John Lennont: intim témaválasztása, csapongó hangulata, expresszív előadása (melyre John nagyon büszke volt) mind-mind a zenekartól távolodó, szuverén művészről árulkodnak.
Egy jó alvás
Egy jó alvás, ennyi kéne rég
Egy jó alvás, mert agyam szerteszét
Vagy kimennék a konyhába, és egy pohárral töltenék
Na, azt nem!
Egy jó alvás, vagy megbolondulok
Egy jó alvás, de csak rád gondolok
Vagy felhívnálak téged, de hülye az nem vagyok!
Tudd meg, nem kamuzom, tényleg ez van
Szét vagyok esve, és nem megy
Nem jön az álom hetek óta
Az örület kerget
És megadnék bármit neked
Egy csepp nyugalomért
Egy jó alvás, több se kell nekem
Kéne egy jó kis alvás, de cigim hová tettem?
Hogy az a jó Sir Walter Raleigh
Az a korszakos seggfej!
Tudd meg, nem kamuzom, tényleg ez van
Szét vagyok esve, és nem megy
Nem jön az álom hetek óta
Az örület kerget
És megadnék bármit neked
Egy csepp nyugalomért
És megadnék bármit neked
Egy csepp nyugalomért
És megadnék bármit neked
Egy csepp nyugalomért
