Tom Petty is az amerikai Dél szülötte. Gyerekkorát Florida konzervatív vidékén töltötte, az otthoni bántalmazások elől egészen fiatalon a muzsikához menekült: 11 évesen egy filmforgatáson találkozott Elvis Presley-vel, pár évvel később a tévében látta az amerikai turnén zenélő Beatlest -- és onnan nem volt megállása. Egész életében rohant, küzdött és dolgozott, pályáját zajos közönségsikerek és mély személyes válságok tarkították.
Tavalyi halála egészen váratlan volt, megrázta a muzsikusok társadalmát. A történteket a család által nemrégiben kiadott közlemény segített értelmezni, mely Petty szerint rendkívüli fájdalmait (törött csípővel turnézott) próbálta opiátok végzetes mértékű fogyasztásával enyhíteni. Petty így (Prince-hez hasonlóan) az egyik legismertebb áldozata annak a krónikus helyzetnek, amelyet már opioid-járványnak neveznek Amerikában.
Én úgy gondolom, Tom Petty kínjai nem csak fizikai természetűek voltak... Sokszor még legvidámabb dalainak is furcsán keserű a felhangja. Például ennek a gyors rockandrollnak, ami igazándiból fájdalmas veszteségekről szól. Tom Petty: The Apartment Song.
Szoba-konyha nóta
Szoba-konyhában magamban éltem
Átdörömbölt a szomszéd
Mit tagadjam, többet reméltem
Nem volt az se jó, se szép
Ez van, nagy dolog
Ma éjjel egyedül vagyok
Ez van, láthatod
Egy lány egyedül hagyott
Szerelmedért a falat kapartam
És tessék, veled se jobb
Végül csak a fejem vakartam
Újra egyedül vagyok
Ez van, nagy dolog
Ma éjjel egyedül vagyok
Ez van, láthatod
Egy lány egyedül hagyott
Szerelmedért a falat kapartam
És tessék, veled se jobb
Végül csak a fejem vakartam
Újra egyedül vagyok
Ez van, nagy dolog
Ma éjjel egyedül vagyok
Ez van, láthatod
Egy lány egyedül hagyott
Ez van, nagy dolog
Ma éjjel egyedül vagyok
Ez van, láthatod
Egy lány egyedül hagyott
Egyedült hagyott
Egyedül hagyott
Egyedül vagyok
