"A férfinak is van lelke" című sorozatunk legújabb epizódja következik. Rod McKuen: Love's Been Good To Me.
McKuen, aki idén nyolcvan éves, roppant népszerű költő volt a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, versesköteteit milliók vásárolták, és zsákszámra írta a dalokat is. Konkrétan 1500 popnótája ismert, amelyeket Chet Bakertől Madonnáig énekeltek különféle előadók. Ugyanakkor népszerűsége csúcsán a Newsweek magazin "a giccs királyának" nevezte, Karl Saphiro, Amerika koszorús költője pedig annyival intézte el, hogy "haszontalan McKuenről mint költőről beszélni".
A most idézett dalnak valószínűleg tényleg nem tett jót, hogy például Frank Sinatra is elővezette. A szerző saját előadása sem kevésbé behízelgő, Johnny Cash késői feldolgozása, ami 2006-os posztumusz albumán jelent meg, viszont előhúzza a drágakövet a színes máz alól. Egyetlen sorában (mondjuk például abban, hogy "there was a girl") több kifejező erő van, mint egy komplett varietéműsorban.
Néha kék az ég
Magamé az öröm, magamé a bú
Ezer úton kísér derű és ború
Nem marasztal senki, húz a messzeség
De a szerelem ha rám talál, néha kék az ég
Volt az a lány a hegyen, a hóvihar előtt
Szemében volt a helyem, karomba zártam őt
Mosolya volt a hajnal, könnye az olvadás
És akkor sem panaszkodom, ha nem lesz folytatás
Magamé az öröm, magamé a bú...
Volt az a lány a folyón, a jégeső előtt
Egy félrehúzott hajón múlattuk az időt
Mosolya volt a hajnal, könnye az áradás
De egyre több a tegnapom, és nem jön senki más
Magamé az öröm, magamé a bú...
Eredeti szöveg (legalábbis a Cash által énekelt verzió).
