Nem is olyan régen készült egy szép és komoly válogatás magyar rockdalokból, A szerelem évszakai címmel, Hermann Zsolt szerkesztői munkája nyomán. Az összeállítás négy CD-t tett ki, melyek közül az első természetesen a tavaszról, a "Nagy találkozás"-ról szólt.
A szerkesztő szavaival:"El se hinné az ember. Még hó és latyak mindenütt, hideg és szürkeség, bágyadt napfény is alig. Vigasztalan homály, mintha örökre így akarna maradni... Hogy lesz ebből tavasz? Szerelem? Csak a keserű hiány, csak a vágy.
De közben ott a mély bizonyosság: van valahol valaki, aki túl reményeken és csalódásokon arra vár, hogy végre rátalálj, aki neked őrzi gyöngyeit. És hűvös árnyként ott a kétely: hátha nincs sehol, talán nincs is semmi, csak az örök illúzió. Lehet, hogy szemfényvesztés, öncsalás az egész. El se hinné az ember...
Aztán mégis, mégis! Ki tudja, hogyan, mitől, de egyszer csak új fejezet nyílik a sors könyvében. És ott van Ő, aki fontosabb mindennél. Vele új fényt kap a világ, más íze lesz a levegőnek. Úgy illeszkedtek egymáshoz, mint hajdan kettétört cserépedény darabjai. Ami most kezdődik, annak örökké kell tartania. Vele ott az "örökké" minden pillanatban."
Arra gondoltam, hogy elővennék a Beatles életművéből egy-egy dalt, az egyes évszakokról. Hát itt az első, ami tényleg hasonlóan ellenállhatatlanul szólal meg, mint amikor tavasszal kipattannak a rügyek. Lennon-McCartney: I Saw Her Standing There.
Velem szemben állt a lány
Egy-két-hár'-NÉGY!
Alig volt tizenhét
Lehet, hogy nem is szép
De a két szeme, az kész hanyattesés
Én bámultam őt, tátott szájjal -úúúh-
Velem szemben állt a lány
És rám mosolygott
És már ott se volt
De az én szívem, az mint a dobverés
Úgy vetődtem át a termen -úúúh-
Velem szemben állt a lány
És már úgy voltam
Mint ki szétrobban
Mikor megfogtam két kezét
Lassan múlt az éjszaka
Ketten táncoltunk haza
És az én szívem, az mint a dobverés
Ma sem kezdenék senki mással -úúúh-
Velem jár most már a lány
És már úgy voltam
Mint ki szétrobban
Mikor megfogtam két kezét
Lassan múlt az éjszaka
Ketten táncoltunk haza
És az én szívem, az mint a dobverés
Ma sem kezdenék senki mással -úúúh-
Velem jár most már a lány
Velem jár most már a lány
Velem jár most már a lány
Lennon és Elton John lehengerlő élő előadása, New York, 1974. A dalhoz Lennonnak egyébként kevés köze van szerzőként, az inkább McCartney műve. "Elhidegült jegyesemé" - ahogyan John Paulra utal a szám felvezetésében. :)
