Lennon-McCartney: I'm A Loser.
A nóta több szempontból is figyelemre méltó helyet foglal el a Beatles életművében. Teljes egészében Lennon szerezte (a szokásos Lennon-McCartney márkanév alatt), és ez a szerző első dala, melyben világosan kifejezi, hogy az életét minden felszíni siker ellenére kudarcként éli meg. Ez a téma - illetve általában a személyes érzelmek feltárása - később meghatározóvá vált Lennon dalaiban, elég, ha a Help! című nótára, erre a kétségbeesett rockandrollra gondolunk.
Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire vehető komolyan Lennon önmarcangolása a dalban. A szám megformáltsága és az élő előadás stílusa (kezdve McCartney-val, aki nem tudja a szöveget, amin Lennon jót röhög) arra enged következtetni, hogy a "vigyorgó, idétlen" álarc még javában fent van a szerzőn. De talán éppen ettől annyira ellenállhatatlan az egész.
A szám arról is sokat mond, hová jutott a Beatles 1964-ben, kevesebb mint két évvel(!) az első sikerek után. A negyedik nagylemezük borítóján szereplő nyúzott arcok és az albumot nyitó No Reply / I'm A Loser / Baby's In Black nóták szomorúan tükrözik azt a kimerültséget és lehangoltságot, amit a folyamatos turnézás és reflektorfény eredményezett.
Mielőtt nekiálltam a fordításnak, bizonytalan voltam abban, hogy milyen jól ültethetők át magyarra a Beatles korai szövegei. Eleve egy olyan fatális félreértés uralkodik ezekről, hogy semmiről sem szólnak - pedig a lényegüket éppen a nyers egyszerűségük, bárdolatlanságuk adja. Azt hiszem, ez magyarul is működőképes, és még ennyi év után is lenyűgöző.
Én, a lúzer
Én, a lúzer
Én, a lúzer
Tudom, mást játszom a színpadon
Mondhatom, volt már nőm, épp elég
Érzelem sosem jött közbe még
Ilyen lány ezerből ha egy van
Barátom, bizony ráfaragtam
Én, a lúzer
Szerelemből most megbukom
Én, a lúzer
Pedig mást játszom a színpadon
Az álarcom vigyorgó, idétlen
Mögötte mogorva a képem
Azt hittem, engem nem érhet baj
Most ömlik könnyem, bőgök, mint egy csaj
Én, a lúzer
Szerelemből most megbukom
Én, a lúzer
Pedig mást játszom a színpadon
Istenem, én ezt nem érdemlem
De félek, az imával elkéstem
Magas lóról estem pofára
Ha meghalllgatsz, talán nem hiába
Én, a lúzer...
