És akkor nem is kispályázunk. Az első nóta a Beatles egyik legnagyszerűbb szerzeménye, a zenekar érett korszakából. Lennon-McCartney: A Day In The Life.
Ez a megrázó szám, melyet a zenekar vezető kritikusa, Ian McDonald a Beatles főművének tart, az 1967-es, korszakformáló Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band album záródalaként látott napvilágot. A kompozíció elúszó verzéit Lennon, a zaklatott középrészt McCartney szerezte. A kettőt a kakofonikus hangorkánná erősödő nagyzenekar köti össze. A hivatalos videóban a stúdiófelvételre becsődített szimfonikusokkal is találkozhatunk.
A magyar változatot még évekkel ezelőtt gyártottam. Most visszaolvasva érdekesnek tűnik, hogyan csúszik át szép lassan az angol szöveg a Kárpát-medencébe.
Ez is egy nap
Jöttek a hírek ma reggel
Tüntetők, sztárok és öt nyerőszám
Aztán pár sor, nem épp vidám
Mégis csak nevettem
Ahogy a fényképen
Lélek szállt át a szélvédőn
Nem vette észre, hogy a lámpa vált
A tömeg persze körben állt
Megszokott volt az arc
Bár az meg nem mondható, melyik valóságshow-ból ismerős
És ment egy film is ma este
Szabadságharcról szólt, mi elbukott
A tömeg persze mást figyelt
De engem lekötött
Tisztára, mint a könyv
Kapcsolni kéne már
Vekker, vad ébredés
Borzas vagyok, a fésű itt kevés
Le a lépcsőn, csorba csészefül
Az óra jár, már elkéstem, tudom
Hol a kabát? Még sapka kellene
És itt a busz, már indulnék vele
Lépcsők megint, végre rá is gyújthatok
Valaki szólít, de én már úszom el
Szóltak a hírek ma reggel
Metróra vár a Bartók Béla út
Addig a villamos se jár
A forgalom megáll
Így aztán nem meglepő hogy a gyakran szájig ér a sár
Kapcsolni kéne már
