Bruce Springsteen: You'll Be Coming Down. A Magic album második dala rocktörténeti szempontból Bob Dylan feledhetetlen Like A Rolling Stone-jának parafrázisa. A csalóka csillogásra következő szánalmas széthullásban sem Dylan, sem Springsteen nem nyújt semmiféle vígaszt.
Zenei szempontból a nóta nem tartogat nagy meglepetéseket, "csak" egy jól énekelhető sláger. Szövege viszont nagyon feltűnő: a szerző a rá mindig is jellemző érzelmi intenzitást ezúttal vizuális jelek segítségével fokozza az elviselhetetlenség határáig.
Te is földet érsz
Fehér rózsák, füstkék szempár
Vörös hajnal után szürke ég vár
Egy csésze kávé, és a szíved dobban
Kifakult a zakó, amit tőled kaptam
Mosolyogsz a megszokásnak
De eldobnak, ha elhasználtak
A sikered ma elbódító
De holnap mire lesz jó?
Te is földet érsz majd, drágám
Te is földet érsz
Egyszer fenn vagy, egyszer lenn vagy
Te is földet érsz
Dől a lé, és ömlik a kétség
Homlokodon borongós a kék ég
Gyöngyszemek gurulnak ezüsttálcán
Ma még mind a tiéd, arany madárkám
A csoda kitart az első ráncig
Élvezed az utolsó táncig
Felragyog az összes csillag
Lenyűgöző vagy
Te is földet érsz majd, drágám
Te is földet érsz
Egyszer fenn vagy, egyszer lenn vagy
Te is földet érsz
Olyan vagy mint egy csillagszóró
Félhomályban sziporkázó
Mint egy tolvaj, úgy ébredsz fel
Kegyetlen a vasárnap reggel
Almazöld a szatén égbolt
Leégett a sarki játékbolt
Te is földet érsz majd, drágám
Te is földet érsz
Egyszer fenn vagy, egyszer lenn vagy
Te is földet érsz
Te is földet érsz majd, drágám
Te is földet érsz
Egyszer fenn vagy, egyszer lenn vagy
Te is földet érsz
