Húsz éve, hogy nincs velünk George Harrison. De a dalai szólni fognak, amíg csak lesz fülünk és szívünk.
This is Love.
Emlékszem, amikor sok-sok éve először hallottam meg az utolsó versszak sorait, az tényleg olyan volt mint egy varázsütés.
Szerelem
Van egy szó, amit már alig értünk
De mikor napsugár melegít
Átérezzük újra, hogy a dolgunk semmi más
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
A pillanat, ami életre szóló
Itt terem, váratlanul
Fejed csóválod nevetve, hogy került eddig el?
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Az összes gondunk magunk okoztuk
Épp ezért aztán le is győzhetők
Az egyetlen varázslattal, mi hatalmunkban áll
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
Szerelem, szerele-le-le-le-lem
