Kevin Morby Singing Saw című albuma 2016-ban jelent meg, és még a korábbiaknál is lelkesebb kritikai fogadtatásban részesült. Az előző nagylemezhez hasonlóan ez a gyűjtemény is koncepciózus ("I am writing a songbook on a mountain" - árulja el a szerző az egyik kulcsdalban) ugyanakkor gazdagabb és szabadabb a megelőzőnél. Két olyan dalt választottam róla, amelyek éppen ezt a sajátosságot, vagyis a lendületes kreatív alkotó munkálódását tükrözik vissza.
Az önkifejezés élményében lubickolva mindkét nóta túllép a kereskedelmileg szokásos határokon. Egy szigorú producer alighanem egy-másfél percet húzott volna belőlük, és ez nem is feltétlenül vált volna hátrányukra. De persze a független műalkotások éppen így, személyes tökéletlenségükben adják a legtöbbet a befogadónak, ez különbözteti meg őket a simára csiszolt, legszélesebb közönségnek szánt iparosmunkáktól.
A Dorothy című dal nagy folk-rock klasszikusokat idéz, például kihallhatjuk mögüle Bob Dylan Absolutely Sweet Mary-jét, és felsejlik a Bruce Springsteen-féle Born To Run is, csak hogy a legismertebb előképeket említsem. A rokonság nem csak muzikálisan, hanem a szöveg humorában is tetten érhető - Morby sorai olykor magát a muzsikát kommentálják, összekancsintva a hallgatóval.
Dorci
A számat téptem a viharban
"Ezt mért kellett megint?", ordítottam
Én ismertem egy vén halászt
Amit fogott, szétosztotta
És láttam egy primadonnát
Mögötte szólt a zongora
Valahogy úgy, hogy:...
A csókod fanyar. Mondd mitől?
Adj egy slukkot a cigidből!
Én ismertem egy régi dalt
Övön alul felkavart
Szólt benne egy trombita
Elnyomta a hangzavart
Valahogy úgy, hogy:...
Reggel-este sírnom kell
Vigyázz rám jobban, édesem!
Én bejártam egy pár helyet
Te is eljöttél velem
Mint egy kisbaba, csak azt kérem
Gyere, Dorci, ne hagyj magamra ma éjjel!
Hűvös szél fúj odakint
Édesem, húzz magadra valamit
Gyerünk, vár az éjszaka
Az a füstös régi bár
Ez a kettőnk korszaka
Neked újra elmondanám
A szakállas vicceket
Mintha még nem járnék veled
És a túl hangos zene
Sem zavarna bele
És megszólal a dob
És a kórus rázendít
És a gitár felsikolt
És a dudás is dudál
Ennél szebb még sosem volt
A zsák alján a folt
Én ismertem egy vén halászt
Amit fogott, szétosztotta
És láttam egy primadonnát
Benne szólt a zongora
Reggel-este sírnom kell
Vigyázz rám jobban, édesem!
Mint egy kisbaba, csak azt kérem
Gyere, Dorci, ne hagyj magamra ma éjjel!
