Itt egy híres és mókás Beatles-dal, amit fejben úgy tartottam számon, mint réges-rég lefordítottat. Aztán egy kérdésre utánanéztem, és kiderült hogy nincs róla fordításom, és az egykori vázlataim is régen elvesztek már. Úgyhogy nekiveselkedtem még egyszer. Az első sorok még fejből mentek, a szöveg második felét viszont most kellett kitalálnom. Hát, csak remélni tudom, hogy sikerült olyan jól, mint az a változat, ami megfoghatatlanul élt emlékeim között.
Lennon-McCartney: Norwegian Wood (This Bird Has Flown).
Kocsányos tölgy (A madár sehol)
Rámkattant egy hölgy
Vagy inkább én kattantam rá
És vendégségbe hívott a hölgy
Kocsányos tölgy
És azt mondta, érezzem
Nyugodtan otthon magam
Én viszont leginkább
Ettől lettem nyugtalan
Hát, a padlón ültem
Borozgattam, jól elvoltam
A hölgy kettő felé témát cserélt
Ledőlhetnénk
Nevetve mondta
Hogy nemsoká kelnie kell
Én ráérek, szóltam
És a kiskádban aludtam el
Dél volt már, mikor
Felébredtem. A madár sehol
És talpam alatt égett a föld
Kocsányos tölgy
Eredeti szöveg.
A dal jelentőségéről sokat írtak. Én egy mondatban úgy foglalnám össze, hogy kulcskompozíciónak számít a Beatles életművében: ez az a pillanat, amikor korai popstílusuk visszafordíthatatlanul irányt vesz a pszichedélia és a gazdag zenei kísérletezés tartományai felé.
Sokan kísérleztek magyarra fordításával is. Ez itt poénköltő cimborám, Frady Endre műve.
