Lennon-McCartney: Julia. John Lennon szólóban előadott száma időben az utolsó volt, amit a Fehér album felvételei során rögzítettek, a szerkesztés során pedig a dupla LP első lemezének végére került. De nem csak helyzetében, hanem hangvételében is szélsőséget képvisel a Beatles életművében: ennyire személyes, kitárulkozó számot soha máskor nem adtak ki.
Julia Stanley John Lennon szabad szellemű édesanyja volt, aki előbb elhagyta a családját (Johnt gyerekkora nagy részében nénikéje, Mimi nevelte), később visszatért, és támogatta a fiatal Lennon művészi kibontakozását. Negyvennégy évesen, fia 17 éves korábban végül tragikus közlekedési baleset áldozata lett: egy szolgálaton kívüli részeg rendőr gázolta el házuk előtt.
Az édesanyjához fűződő traumák Lennon egész életét végigkísérték. Pályája szempontjából a kezdet kezdetén kapcsot teremtettek közte és Paul McCartney között, aki 14 éves korában veszítette el anyukáját, majd pedig, a Beatles késői időszakától, Yoko Onohoz fűződő viszonyán át voltak döntő befolyással a művészetére. A Julia egészen konkrétan arról szól, hogyan talál Lennon új intimitást Yokoval kialakított kapcsolatában, és ez hogyan oldja fel anyjához való ragaszkodását. Azonban a dal címzettje továbbra is Julia, akinek neve kevesebb mint három perc alatt tizenötször hangzik el az eredeti szövegben -- ez a kísérlet hát aligha mondható sikeresnek, amit az is jelez, hogy Lennon még éveken keresztül írta anyjának címzett kétségbeesett dalait.
Julia
Amit mondok, szó szerint ne vedd
Azért mondom, hogy figyelj rám, Julia
Julia, engem hív az óceángyermek
Énekel bennem a szív, Julia
Kagylószín két szemén mosoly száll a szélnek
Énekel bennem a szív, Julia
Égen libben haja, és ott kereng, ott dereng
Hol jár a nap
Julia, nézd, a hold hajnalban ébred
Énekel bennem a szív, Julia
Hogyha szívem hallgatag
Eszem csendben nem marad, Julia
Julia, a párás part csendesebb éjjel
Énekel bennem a szív, Julia
Hmm, hmm, hmm, a gyermek
Énekel, és messze hív, Julia
Julia
