Paul McCartney: Band On The Run. A Boyhood rendezője, Richard Linklater nemes egyszerűséggel "a tökéletes popdalnak" nevezte a Wings 1973-as nótáját. Érdekes dolog ez: McCartney-nál valószínűleg tényleg senki sem tud többet a popdalszerzésről, ugyanakkor dalszövegeit mindig bumfordinak találtam. De ki tudja, lehet, hogy a bumfordiság is nélkülözhetetlen popzenei kellék. Vagy vegyük például magát a dalcímet: mint egy üveggolyó. Nem is bírtam lefordítani.
A kék ég alatt
Falak vesznek körbe
Nem vesznek már észre
Én sem látlak téged már sosem
Úgy fáj, drágám!
Fáj, drágám...
Fáj...
Hogyha kiszabadulhatok
Mindent leadok, esküszöm
Vigye el a Vöröskereszt!
Nekem ehhez már nincs közöm
Ha kiszabadulhatok
Ha kiszabadulhatunk
Óriási volt a dördülés
És a mennybolt ránk szakadt
Jobbra néztünk, aztán balra néztünk
És a kedvünk megszaladt
A kék ég alatt, kék ég alatt
És a börtönőrök
Meg az ellenőrök
Majd megbocsátanak
Kint a kék ég alatt, kék ég alatt
A kék ég alatt, kék ég alatt
A sírt kiásni bazi nagy meló
De a temetés elmaradt
Megszokásból kong a nagy harang
A napkorong alatt
A kék ég alatt, kék ég alatt
És a börtönőrök
Meg az ellenőrök
Majd megbocsátanak
Kint a kék ég alatt, kék ég alatt
A kék ég alatt
Kék ég alatt
A kék ég alatt
Kék ég alatt
És a pusztaság meg az alkonyat
Végül lassan eltakart
A neonfényű város hívogat
De mi meguntuk a zajt
A kék ég alatt, kék ég alatt
És a főrendrőr meg a buszsofőr
Csak hadd kutassanak
Kint a kék ég alatt
Kék ég alatt
A kék ég alatt
Kék ég alatt
