Lennon-McCartney: We Can Work It Out.
"Át lehet látni a fák ágai között. Ahol eddig buja, zöld lombok voltak, most áttűnik a koszos, szürke ég. Csak néhány kitartóan kapaszkodó elszáradt levél emlékeztet a valahavolt nyárra.
Van úgy, hogy az embernek elege lesz. Pedig látszólag minden működik, minden szép és jó - csak éppen minek az egész, ha már rég nincs forróság, ha a kályha is langyos csak, ha reménytelenül sorjáznak az egyforma hétköznapok. Ilyenkor menni kell.
Van úgy, hogy véget érnek a dolgok. Van, aki maradna, akár örökké. Hiszen minden működik, minden szép és jó - de a másiknak elege lesz, és elmegy. Elviselhetetlen üresség marad utána, a szép emlékekből nehezen hegedő, fájó sebek lesznek. Jobb elkerülni az egykor meghitt helyeket, mindent beleg a sajgó, tompulni nem akaró fájdalom." (Hermann Zsolt)
A dal aközé a körülbelül két tucat Beatles-szám közé tartozik, melyet Lennon és McCartney gyakorlatilag fele-felerészben, egyenrangú partnerként szerzett, egymás ötleteit továbbfejlesztve, és végül kész nóta formába öntve. Nem meglepő módon az ilyen dalok még a Beatles életművén belül is a legkiemelkedőbbek közé tartoznak, a She Loves You-tól kezdve az A Day In The Life-ig, amivel ez a blog valaha elkezdődött.
Konkrétan a We Can Work It Out verzéi McCartney-tól valók, a refrén pedig Lennontól származik. John vontatott, pesszimistának ható szólamai mintha ellentétben állnának Paul lendületes, akár még optimistának is hallható soraival, de szerintem a dal, egészét tekintve, egységesen lemondó. A mantraként ismételt címsor nem hordoz valódi biztató erőt; olyan kapcsolatról van szó, ami nemigen fog már rendbejönni. Ősz van a szerelemben.
Rendbehozzuk még
Valahányszor mondom
Igazából nem is értem, mért tépem a szám
Az az én nagy gondom
A szerelem, ha messze téved, vissza nem talál
Rendbehozzuk még
Rendbehozzuk még
Gyere, fogd fel végre
Ha csak engem vádolsz, azzal nem lesz jobb napunk
Gyere, térj már észre
Rendbehozzuk még, ha addig el nem búcsúzunk
Rendbehozzuk még
Rendbehozzuk még
Nézd, az életünk milyen gyorsan múlik el
Hisztizni haszontalan
Össze mért veszünk, inkább fogjuk végre fel
Ezt mondom unos-untalan
Valahányszor mondom
Ha mi nem döntünk, majd dönt helyettünk az idő
Az az én nagy gondom
Ami köztünk van, már nem sokáig élhető
Rendbehozzuk még
Rendbehozzuk még
Nézd, az életünk milyen gyorsan múlik el
Hisztizni haszontalan
Össze mért veszünk, inkább fogjuk végre fel
Ezt mondom unos-untalan
Valahányszor mondom
Ha mi nem döntünk, majd dönt helyettünk az idő
Az az én nagy gondom
Ami köztünk van, már nem sokáig élhető
Rendbehozzuk még
Rendbehozzuk még