A U2 kapcsán korábban már feltűnt, milyen jól érthető az ír zene magyar füllel. No hát, itt van a szigetország két lábon járó daloskönyve, Christy Moore, és Paul Doran: Natives című dala.
Éppen csak néhány hangsúlyt kellett benne megmozdítani, hogy Magyarországról szóljon.
Otthonunk
Akármit mondhatunk, nincs köztünk párbeszéd
Akármit gondolunk, ez lett az otthonunk
Ugyanúgy vágyott ránk édesapánk
S ma tiltott szavaktól remeg a szánk
Eltorzul hangunk, míg sorsunk ránktapos
Mindenki áldozat, közös a bűntudat
Ígértek megváltást, bő kézzel szórt áldást
Zászlókat bontottak, hogy jó messziről lásd
Mindig van hadvezér, hódolni kell
Vadásznak ránk, s nekünk így megfelel
Hűvös a puskacső, ami símogat
Udvarra kergeti titkos álmodat
Akármit mondhatunk, nincs köztünk párbeszéd
Akármit gondolunk, ez lett az otthonunk
Sok törött csont máig sajog
Sok halottunk még nem búcsúzott
Hol lenne igazság? Mentsd azt, mi menthető
Amíg még választhatsz, amíg nem késő
Akármit mondhatunk, nincs köztünk párbeszéd
Az egyik első nyilvános előadás, 1987-ből.
