David Byrne-Brian Eno: My Big Nurse.
Byrne és Eno mindketten a rockzene legnagyobb hatású gondolkodói és alkotói közé tartoznak. Eno az ambient stílus és a generatív zene egyik feltalálója, David Bowie, a Depeche Mode, a Coldplay, Paul Simon és a U2 zenei producere (az ír zenekarnak hét albumán töltötte be ezt a feladatot), és mellesleg a Windows 95 nyitódallamát is ő szerezte. David Byrne-ről pedig talán mindent elmond a Time magazin címlapja. Azaz, hogy majdnem mindent: annyit érdemes még hozzátenni, hogy amikor leterítették előtte a bársonyszőnyeget, ő sosem volt hajlandó rálépni, és mindig az önkifejezés útján maradt.
Úttörő közös művük, a My Life In The Bush Of Ghosts ("Életem a szellemek bozótjában") 1979-ben jelent meg; hatása máig tart, gyakorlatilag új népzenét teremtett. Nem meglepő, hogy amikor 27 évvel később megint közösen kezdtek dolgozni, a várakozások az egekbe szöktek. Az új produkció, az Everything That Happens Will Happen Today ("Minden, ami megtörténik, ma fog megtörténni") végül valami egészen más lett, mint a korábbi. Ahogyan a dot Music kritikusa írta: "Eno és Byrne nagy csavarja éppen az optimizmus és remény, ami áttetszik az album minden percén. Együttműködésük eredménye ezúttal nem dönt le határokat, de aprólékosan kidolgozott munka, amit csakis azután lehetett felvenni, hogy az ember egyszer már megszegett minden szabályt."
David Byrne 2009 nyarán Budapesten, a Millenárison is bemutatta az albumot.
Földnővér
Ha a tó lánggal ég
Mert vágyból sosem elég
Ha az Úr becsengetett
Ha meghal, kit úgy szeretsz
Ha a télre a nyár tapos
Ha a botlik a kötéltáncos
Nem tudom, mi lenne meglepő
Ha feltámad a múlt
Ha mérgezett a kút
Ha a háború az úr
Ha az angyal félrekúr
Ha megfordul az út
Mert senki sem tanult
Bármi lesz is, nem lesz meglepő
Tart a délután még, táncoljunk
Itt mindenki elfér
Ölel a Földnővér
És nincs kultúrfölény
Csak állat és növény
Fakadj, áradj, maradj
Szabad
És jöjjön bármi, nem lesz meglepő
Tart a délután még, táncoljunk
