Maradjunk még egy dal erejéig a Traveling Wilburys környékén! George Harrison-Jeff Lynne: When We Was Fab
Harrison, a gondolkodó popsztár archetípusa, az évek során sok dalt írt, amiben a Beatles hisztérikus éveit igyekezett valamiképpen feldolgozni; mind közül talán az All Those Years Ago a legismertebb, ami Lennon halálakor született. 1987-ben George aztán még szimbolikusabb, abszurdabb, fanyarabb és humorosabb formában tekintett vissza, ebben a számban.
Senki sem volt szebb
Egy, két...!
A térdig érő fűben ránk talált
A kábult ébredés
Fütyültünk rá, hogy nagy a sötét
Szebb - minálunk senki sem volt szebb
Seb - senki sem volt nálunk éhesebb
Csillogtunk aranyszőrű bárányként
Megnyírtak hát jól
Az is csak rólunk szólt
Szebb - minálunk senki sem volt szebb
Seb - szemed a Napnál is fényesebb
Az ember Földön jár
Az élet ködök közt bújik
Jobb lesz, ha pihensz már
Köldököd nézed, elvágyódnál
Elvágyódnál
Elvágyódnál
Könnycsepp vagy szemölcs volt, már nem tudom
A mikroszkóp alatt
De végül ránk száradt
Szebb - (aggy!) - minálunk senki sem volt szebb
Seb - és nem sok balhé volt rémesebb
Szebb - (aggy!) - minálunk senki sem volt szebb
Seb - és köszi szépen a pulcsimat!
Szebb (aggy!) - csillogó fekete lemezeken
Szebb (aggy!) - minálunk senki sem volt szebb
Eredeti szöveg (amit valakinek hallani sikerült belőle).
