Cy Coben-Mel Foree / Traveling Wilburys: Nobody's Child.
A dalt elsőként Hank Snow énekelte lemezre, még 1949-ben. 1961-ből fennmaradt egy felvétel, amin Tony Sheridan vezeti elő, a pályája legeslegelején járó Beatles zenekar kíséretével. Azt követően is többen feldolgozták ezt a kiszámítottan szívszorító balladát az árvaházban sínylődő vak kisfiúról.
A nyugati világot sokkolta, amikor 1990-ben a 20/20 című amerikai tévés hírműsor bemutatta riportsorozatát a romániai árvaházakról. George Harrison neje, Olivia összefogott a Beatles egykori tagjainak feleségeivel, és létrehozták a Romanian Angel Appeal alapítványt, aminek szervezésében egy válogatásalbumot állítottak össze, hogy az abból befolyt bevételeket az árvák javára használják fel. George ekkor váratlanul újra elővette ezt a régi számot, és lehámozta róla a meoldrámát, vagyis mind a szöveget, mind az előadásmódot átalakította; és a Traveling Wilburys zenekarral (vagyis Bob Dylan, Tom Petty, Jeff Lynne társaságában, de immár a kevéssel korábban elhunyt Roy Orbison nélkül) kiváló felvételt készített belőle.
Senki sem vár
Én épp csak arra jártam
Mert arra vitt az út
És alig vettem észre
A bánatos fiút
Túl a sűrű rácson
Az árvaház udvarán
Ő nem is látott engem
Vakon szólt hozzám
Engem senki sem várt, rám senki sem vár
Vadvirágként nyíltam, értem nem kár
Nem sirat anyám, nem nevet rám apám
És rám már senki, senki sem vár
Akármelyik város
Akármilyen föld
Mindenütt így él
Sok-sok gyerkőc
És már rég nem sírnak
Hisz' úgyse hallanánk
Mikor vesszük észre
Szükségük van ránk?
Kiket senki sem várt, kikre senki sem vár
Vadvirágként nyíltak, értük nem kár
Nekik már semmi, semmi sem jár
Rájuk már már senki, senki sem vár
Kiket senki sem várt, kikre senki sem vár...
A Traveling Wilburys szövegváltozata eredetiben.
A Hank Snow által énekelt, erősen szirupos verzió.
