Itt egy nóta az amerikai (pontosabban: kanadai) zene elnyűhetetlen alakjától. Neil Young: Bound For Glory.
Young örök bútordarab, mégis beskatulyázhatatlan. Pályáján az akusztikus folk-rocktól az elektronikus zenén át a dühös, torzított punkig mindent játszott már. Ez a dal, melyben Waylon Jennigsszel énekel duettet, egy olyan lemezén jelent meg, amelyen a konvencionális country felé fordult. (Old Ways, 1985)
A szokványos muzsikát az ízes előadás és Young tabutémát feszegető szövege emeli meg. Az eredeti angol szöveg több meghökkentő youngi fordulatot is tartalmaz, kezdve rögtön a dal címével, melynek szó szerinti fordítása ez lehetne: "úton a dicsőség felé".
Young dalait egyébként egy kiváló társaság rendszeresen énekli magyarul, Sülyi Péter fordításában. A zenekar neve: Neil Young Sétány.
Hív a sorsod
Kint a régi 100-as úton
Állt egy autóstoppos lány meg egy kutya
A lány fején szentjánosbogárból
Fénylő glória
Két kanyarral lejjebb
Egy fáradt sofőr taposta a gázt
A lány talán csak társra várt az éjben
Mit óhajthatna mást?
Látod, hív a sorsod, hogy néha átlépj egy határt
Dobbantak szívek és a léptek
Míg az útpadkán a kamion lassan félreállt
A lány új életbe kezdett
Kinőtte már a rózsaszín szobát
A férfi nyolc keréken érkezett
Távol tőle otthon, asszony és család
Mit üzenhet egy összegyűrt levél
A férfi asztalán?
És mit kívánna hallani
Egy megtört szívű lány?
Mikor túl vagy már a célon
Az úton merre gördülhetsz tovább?
Te nyomnád még a pedált
De megpillantasz egy lányt és egy kutyát
Igen, hív a sorsod, hogy néha átlépj egy határt…
Kint a régi 100-as úton
A hajnal száz sugárral érkezett
Ők lassan ébredeztek
Kutatták a csillagfény-emlékeket
A plédre tűző napban
Gyorsan olvadt a tegnap éji máz
De szemtől szemben a fényben
Már érezték, hogy mélyről fűt a láz
Téged hív a sorsod, hogy néha átlépj egy határt
Ők is egymás felé léptek
Félresöpörték az összegyűrt ruhát…
