Double E
Dupla É
Túl a város szélén
Odakünn a Dupla É-n
Nyílik egy kicsi virág
Hívja már az élet
Csak anyu, apu visszatartják
Anyu, apu nem hagyják
Ám ha este táncba indul
Önmagára rátalál
Lángban áll a diszkó
Csak anyu, apu nem tudják
Mikor Edith és Earl
Megvette a Dupla É-t
És át is nevezték
Hörgött minden szomszéd
Senki sem foghatta fel
Mért nem maradt Dupla L
Itt lenn, falun a változás lassú
Idő kell, míg elfogadnak
A semmivel telnek el évek
És minden emlék szétporlad
Mindeközben Mama
Újra felveszi a tarka ruhát
Gyűjti a nap sugarát
Kiskocsmákba ül be
Nézi, áll-e még a tánc
Hol megpillantotta Papát
Homokszínű verda
Siklik a fák között
Árnyak közt gördül
Úsznak Mama mögött
Az volt a nap
Izzott a szerelemnyár
Izzott a szerelemnyár
Mamával semmi gond
Csak fáj neki, hogy nem leli Papát
Izzik a szerelemnyár
Az volt a nap
Izzott a szerelemnyár
Izzott a szerelemnyár
Izzik a szerelemnyár
Izzik a szerelemnyár
Izzik a szerelemnyár
Szerelemnyár (Summer of Love): az 1967-es év nyarát nevezik hagyományosan így, amikor San Franciscoban (azon belül Haight-Ashbury-ben) jó százezer hippi fiatal gyűlt össze, és kezdett élni, zenélni, gondolkodni, politizálni, pszichedelikus drogokat fogyasztani kedve szerint. Ugyanezen a nyáron tartották a szomszédban a Monterey popfesztivált, ezzel az emblematikus nótával.
Mondanom sem kell, negyvenöt év elmúltával sincs semmiféle egyetértés arról, hogy mit is gondoljunk a Szerelemnyárról. Mindenesetre a dalban Young érzésem szerint inkább metaforikus értelemben használja, semmint szigorú naptári hivatkozásként.
Mondanom sem kell, negyvenöt év elmúltával sincs semmiféle egyetértés arról, hogy mit is gondoljunk a Szerelemnyárról. Mindenesetre a dalban Young érzésem szerint inkább metaforikus értelemben használja, semmint szigorú naptári hivatkozásként.