A Beach Boys mindeddig utolsó új albuma 2012-ben, a zenekar 50 éves jubileumának évében jelent meg. A That's Why God Made The Radio (aminek címadó dalát annak idején le is fordítottam) és a rá következő világ körüli turné újra a régi fényében mutatta meg az együttest. Figyelembe véve a rengeteg megpróbáltatást, és azt, hogy alapvetően vokális zenekarról van szó, ez nem várt kellemes meglepetés volt a közönség számára.
Az örömünnep azonban nem tartott sokáig. A teljes csapat (mármint a túlélő tagok) azóta sem álltak közösen színapdon, helyette inkább polgári bírósági tárgyalásokon értekeznek egymással. Jelenleg két koncertező Beach Boys utódzenekar létezik: a nevet felhasználni jogosult Mike Love vezette együttes (akik 2014-ben Budapesten is jártak), és a Brian Wilson és Al Jardine fémjelezte másik formáció, akik jelenleg is nagy koncertturnén vannak.
A 80 éves Brian a dalszerzést is folytatja, semmi akadálya nem lenne tehát annak, hogy új Beach Boys számok szülessenek. Mármint semmi - a tagok közötti emberi viszonyokat leszámítva. Ezért hát a zenekar történetét ezzel az elégikus számmal zárnám le 2012-ből. A Why God Made The Radio-t befejező négy összefüggő dala közül a legutolsó: Brian Wilson-Jon Bon Jovi-Joe Thomas: Summer's Gone.
A dal muzsikája és szövege is mesteri. Közhelyes nosztalgikus ütemekkel indul, ám hamarosan sokkal mélyebb összefüggések bomlanak ki belőle a múltról, jelenről és jövőről.
Volt egy nyár
Volt egy nyár
Volt egy régi nyár
Régi nyár
Oly messze jár
Álmunk is volt
Mit szétzilált a szél
El mégsem múlt
Csak mások friss hangján zenél
Volt egy nyár
De már oly messze jár
A sűrű éj
A metsző szél
Elűzne, hogyha ráhagynám
Meddig tart egy nyár?
Volt egy nyár
És lassan felfogom
Hogy nem késő
Átélnem
Minden régi s új napom
Volt egy nyár
A hullámokat bámulom
Felcsendül egy bölcsődal
S a tegnapunkról álmodom
