Ha már az előbb szó volt róla, hát itt a dal: Rino Gaetano: Mio fratello è figlio unico.
Gaetano kompozíciója az egyik legszokatlanabb, egyben legnagyobb hatású olasz nyelvű dal a rockzene korszakából. Meghökkentő címe, felkavaró zenei megformálása, szenvedélyes előadása mind-mind szerves egységet alkot a szövegében kifejeződő gondolatmenettel.
A szám az európai kultúra, a keresztényi szolidaritás legmélyebb hagyományait éleszti fel. Ezért is lehet folyamatosan vita tárgya a hallgatók között, hogy az előadó vajon mit énekel a sorok végén: testvéréhez, Marióhoz vagy Szűz Máriához fohászkodik?
Van egy öcsém, egyke lett szegény
Van egy öcsém, egyke lett szegény
Mert nem ment bele, hogy a máját felvágják egészen
És nem akarta, hogy pénzért legyen nője
És nem lett soha a hónap dolgozója
És nem utazott másodosztályon Gyuláról Makóra
És nem szólt le egy filmet, mielőtt végig, de végig meg nem nézte
Van egy öcsém, egyke lett szegény
Mert úgy hitte, Nyilasi nem fért volna be a Diósgyőrbe
Mert úgy hitte, hogy boldogságot nem keverték ánizslikőrbe
Mert úgy hitte, hogy száz évig élhet az is, akinek nincs ott a polcán Freud összes könyve
Mert úgy hitte, még sokan élnek köztünk megalázva, kisemmizve, összetörve
Vagy egy öcsém, egyke lett szegény
A világ kiutálta, kisemmizte, megtaposta
Hozzád szólok, Mario
Vagy egy öcsém, egyke lett szegény
A világ kinevette, lesajnálta, kirabolta
Hozzád szólok, Mario
Van egy öcsém, egyke lett szegény
A világ éheztette, összetörte, agyonnyomta
Hozzád szólok, Mario
Van egy öcsém, egyke lett szegény
Mert a világ, ez a világ tönkretette, megtaposta
Hozzád szólok, Mario
Van egy öcsém, egyke lett szegény
Mert a világ kivetette, éheztette, leláncolta
Hozzád szólok, Mario
Van egy öcsém, egyke lett szegény
Mert a világ kitagadta, kiutálta, kigúnyolta, meghurcolta
Hozzád szólok, Mario