I Love You So

Popdalszövegek magyarra fordítva. Vagy átköltve.

Friss topikok

  • Holnap Kapitány: @mafi mushkila: köszi, nagyon jó, igyekszem majd lefordítani! (2018.06.09. 12:14) Szoba-konyha nóta
  • Holnap Kapitány: @Terézágyú: a "Lennon-McCartney" nyilván márkanév is volt, de egyben az egymást inspiráló popzenei... (2017.08.10. 12:15) Bors őrmester és a Szívtiprók (repríz)
  • Holnap Kapitány: @Terézágyú: úgy vélem, az eredeti is nagyon zaklatott, kezdve azzal, hogy a "fell out of bed" (ill... (2017.08.10. 12:13) Ez is egy nap
  • Holnap Kapitány: @Terézágyú: Persze, később Lennon is megenyhült. :) A "hatvannégy leszek" tényleg egy kicsit mag... (2017.06.29. 14:18) Ha hatvannégy vagyok
  • Holnap Kapitány: @Terézágyú: ne feledd, ez a szülők szólama. :) Ezeket a dalokat magyarul előadni szerintem amúgy e... (2017.06.25. 18:25) A halk léptű lány

Címkék

Na lám, édes Marcsikám

2018.03.16. 10:27 Holnap Kapitány

A nashville-i produkciós központok világa mindig is makulátlan, egyben belterjes közegnek számított. Ide robbant be 1966-ban Bob Dylan, amikor producere javaslatára úgy döntött, hogy készülő albumának (mely később a Blonde On Blonde címet kapta) New Yorkban befuccsolt felvételeit Nashville-ben fogja újrakezdeni, helyi muzsikusok segítségével.

Dylan megjelenése Nashville-ben mindenkit meglepett. Saját menedzsere is irtózott az ötlettől, a countryzenészek többsége pedig gyanakodva tekintett az idegen, furcsa sztárra. A felvételekhez kiválaszott kollégák között viszont szinte azonnal kialakult az összhang. Különösen a multi-instrumentalista Charlie McCoy (szájharmonika, trombita, basszus és gitár) és a dobos Kenny Buttrey vált Dylan nélkülönzhetetlen alkotótársává.

Dylan nashville-i felbukkanásának nem csak pályája egyik legkiválóbb albumát köszönhetjük, hanem azt is, hogy a következő években széles együttműködés alakult a déli stúdiózenészek és a folk-rockzene új generációjának sztárjai között. Maga Dylan 1969-ig járt vissza Nashville-be. Rajta kívül, rengeteg más zenésszel egyetemben, George Harrison, Paul McCartney, Ringo Starr, Leonard Cohen, Gordon Lightfoot és a Byrds is készített itt felvételeket. Neil Young egyenesen Nashville-ből választotta produkciós vezetőjét, a zseniáls Ben Keith-t, aki aztán negyven évig töltötte be ezt a szerepet. És a hatás még ennél is tovább gyűrűzött: olyan rockzenekarok mint a Rolling Stones vagy a Led Zeppelin szintén steel gitárokat és mandolinokat kezdtek használni a felvételeiken, vagy például a Dire Straits és Eric Clapton játékán is kitörölhetetlen nyomott hagyott a déli gitáros J.J. Cale játéka.

Az egész kulturális jelenségnek állított emléket a Dylan, Cash and the Nashville Cats: A New Music City című kiállítás, amit 2015-től 2018 feburárjáig tartott nyitva. Szerencsés módon éppen megcsíptem a végét, így végre megértettem, miről is szól az a válogatás-album, ami korábban szinte véletlenül jutott a kezembe, hogy aztán hónapokig ki se kerüljön az autó CD-lejátszójából. No hát, iltt egy dal róla, egyben Bob Dylan első nashville-i felvételei közül: Absolutely Sweet Marie.

Kapcsolódó kép


Na lám, édes Marcsikám

Magas a sorompód, én azt át nem ugrom
Nincs nagy gond velem, csak kinek mondanám?
Ülök és játszom a réztrombitámon
Benyalattál, aztán itt hagytál
De te merre jársz ma éjjel, Marcsikám?

Én vártalak, és közben alig éltem
És vártalak, amikor utáltál
Ott áldogálltam a jeges járdaszélen
És vártalak, miközben vártak rám
Na, merre jársz ma éjjel, Marcsikám?

  Persze látom már a legnagyobb hibám, nem vagyok világszám
  De ha rád gondolok, az a mázlim megvan, nincs még egy ilyen lány

Hat fehér ló jön, ahogy megígérted
Bevonulnak sorban a fegyház kapuján
A törvény nem fontos, a becsület a lényeg
Így mondtuk, és te sűrűn bólogattál
Na jóvan, hol jársz ma éjjel, Marcsikám?

  Fogalmam sincs, miből, de a hajóskapitány jól kiismert engem
  Viszont a többiek semmit sem értenek, és te sem, kis szívem

Harminchat fokos zseblázban égek
A részeg perzsa sah nyomomban jár
Az ajtódhoz érkezünk, a lámpák égnek
De kulcsod nélkül nem nyílik ez a zár
Te merre jársz ma éjjel, Marcsikám?

Rájöttem abból, milyen szűk a cella
Hogy rossz helyen hagytam el a névjegykártyám
Vonatod most húz el a búbánatba
A romos erkélyed lesz az új tanyám
És merengek, merre jársz ma éjjel, Marcsikám

Eredeti szöveg.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://iloveyouso.blog.hu/api/trackback/id/tr813742880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.