Jöjjön egy bájos népballada: Delia's Gone! Nem szaporítom tovább a szót, mert mit is lehetne ehhez hozzátenni? Talán csak annyit, hogy az 1994-es felvétel Rick Rubin producer történelmi érdeme, aki ezzel egy csapásra az örökkévalóságba katapultálta Johnny Cash csendben kimúlni készülő életművét.
Delia kész
Delia, óh, Delia! Delia, életem
Ölelhettem volna, de inkább megöltem
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Felmentem Deliához, a kétség mardosott
Ő várt a kis szobában, s én megkötöztem ott
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Aljas egy nő volt, elmondhatom
Ha szenvedtem tőle, mindig élvezte nagyon
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Rálőttem egyszer. Nehéz eset!
Több golyó kellett, míg kiszenvedett
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Járkálnak az őrök, az álom elkerül
Delia léptét hallom a priccsem körül
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Ha szívják a véred, te döntöd el
Ejted a nőt, vagy elégtételt veszel
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Delia kész, semmi vész, Delia kész
Here's our love song for the night.
Egy másik mutáció, Bob Dylan előadásában.
